Jog-szerű

Munkavállalói jogok

Munkavállalói jogokA Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 72. § (1) bekezdése szerint munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. A további rendelkezések arra is lehetőséget adnak, hogy korlátozottan cselekvőképes – ebbe a kategóriába tartoznak a 18 év alattiak is – személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt.

A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is, de csak az iskolai szünet alatt. Ebben az esetben viszont már szükség van a munkaviszony létesítéséhez a tizenhat éven aluli fiatal törvényes képviselőjének hozzájárulására is.

A tanköteles fiatal munkavállaló az iskolai szüneten kívül is foglalkoztatható művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében, azonban ehhez – a törvényes képviselő hozzájárulásán túl - be kell szerezni a lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal engedélyét is.

A Munka Törvénykönyve azon kívül, hogy meghatározza a fiatal munkavállaló fogalmát és lehetőséget ad a foglalkoztatásukra, több helyen is kötelezettséget ró a munkáltatókra a fiatalok munkajogi védelme érdekében.
Ilyen szabály például, hogy éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint készenlétre nem lehet igénybe venni, vagy az, hogy évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg őket.

A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8 óra, illetve heti 40 óra lehet, s egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható rá; amennyiben a napi munkaideje meghaladja a 4 és fél órát, legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani számára. További kedvezmény, hogy napi pihenőideje legalább 12 óra, amit nem lehet csökkenteni, illetve a heti pihenőnapját sem lehet összevontan kiadni, illetve nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel, hátrányos következményekkel járhat rá. Azokat a munkaköröket, amelyekben nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható fiatalkorú, külön jogszabály határozza meg.

A munkavállalói jogok a munkaviszony munkavállalói oldalon felmerülő jogait jelentik, amelyek sok esetben – a másik oldalon – munkáltatói kötelezettségként jelentkeznek. Ilyen például a munka díjazása, amelyhez az elvégzett munka után joga van a munkavállalónak, és amely egyik fontos kötelezettsége annak, aki a munkát biztosította, megszervezte, adta – vagyis a munkáltatónak.

Linkek és praktikus információk találhatók a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján.

Instar Interactive