Képződés

Itt megtalálsz minden, a magyar iskolarendszerrel kapcsolatos információt – legyen az középiskolai oktatás, felsőoktatás vagy szakképzés.
Magyarországon az oktatás 18 éves korig kötelező – mely az óvodát, általános iskolát és a gimnáziumot vagy középiskolát foglalja magában. Ha szakképzésre mennél inkább, azt 16 éves korodban kezdheted el az alapismeretek elsajátítását követően.

A kötelező oktatás ingyenes biztosítását törvény írja elő; a magániskolák azonban felszámolhatnak tandíjat. Az iskolák kötelesek felvenni azokat a diákokat, akik az érintett körzetben laknak, de a szülők kérelmezhetik gyermekük felvételét bármely intézménybe.

Szakaszai

Középiskolai oktatás

A középiskola, gimnázium még beletartozik a kötelező oktatásba, így érdemes átgondolni, melyiket is választod. Míg a nyolc-, hat- és négyosztályos gimnáziumok közül választhatsz (jobban mondva a szüleid), a szakközépiskolánál maximum maga a szakma a választás, és hogy nyelvi előkészítős oktatásra jársz, ami egy plusz évet jelent, mely alatt mindenkit ugyanarra a szintre hoznak egy bizonyos nyelvből.

A középiskolai tanulmányok megkezdésének sok esetben feltétele az iskola által szervezett felvételi vizsga, melyet az Oktatási Minisztérium útmutatásai alapján készítenek. Ami a tantervi rendszert illeti, három különböző érvényes a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra és a szakiskolákra.

Ami a gimnáziumokat illeti, az érettségi vizsga követelmények határozzák meg a befejezési kritériumokat.
A szakközépiskolák és szakiskolák esetében az adott szakma kritériumai. A szakmai képzést tekintve csak a szakközépiskolában lehet további évfolyamok elvégzése nélkül az érettségi letételére és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére.

A gimnáziumi, illetve szakközépiskolai tanulmányok befejeztével a diákok letehetik a központilag egységes záróvizsgát, vagyis érettségit. Ez feltétele annak, hogy tanulmányaidat folytathasd a felsőoktatásban. A szakközépiskolák emellett kiállíthatnak egy szakmai képesítést igazoló bizonyítványt is.

Felsőoktatás

A felsőoktatási felvételi eljárás 480 pontos rendszere elsőre elég bonyolultnak tűnhet, valójában a középiskolai eredmények és az érettségi teljesítmény adják - amelyek például az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a sportteljesítményért, a tanulmányi versenyekért járó többletpontokkal egészíthetők ki. A Felvi.hu internetes oktatási portálon pontszámítási példákkal szemléltetik a folyamatot, valamint a pontszámító kalkulátor segítségével könnyedén túljuthatsz a kihíváson.
A lényeg, hogy központilag történik és mindig a legkedvezőbb pontszámítást alkalmazzák, tehát ami a legtöbb pontot adja ki.

Emelt szintű nyelvi érettségi legalább 60%-os eredmény esetén számítható be középfokú C típusú nyelvvizsgaként. Tehát ha németből ez megvan, akkor a középfokú C típusú nyelvvizsgáért 35 többletpont jár. Emelt szintű érettségiért pedig akkor jár 40 többletpont, hogyha legalább 30%-os, és az érettségi pontjait abból számolják, tehát ez abszolút központilag fog eldőlni, hogy jár-e az angol emelt szintű érettségiért a 40 többletpont.

Magyarországon a felsőoktatási intézmények állami-, magán-, illetve egyházi intézmények, melyeket az állam az akkreditációs folyamattal ismer el hivatalosan. Az intézmények szakosodásuk szerint szervezik képzéseiket.

Az Európai Unióba való belépést követően vezették be 2006-ban hazánkban is a Bolognai folyamatot.

Miért is jó ez nekünk? A Bolognai Folyamat legfontosabb eleme az egységes Európai Felsőoktatási Térség, amelyben a többciklusú képzési rendszerben (alap-, mester és doktori képzés) szerzett végzettségek Európa-szerte könnyebben összehasonlíthatóak, és ezáltal könnyebben elismerhetőek lesznek. Ebben a rendszerben a hallgatók, oktatók és kutatók sokkal könnyebben utazhatnak és építhetnek nemzetközi kapcsolatokat, vagyis ez a rendszer biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamban akadálytalanul továbbtanulhassanak, illetve munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket. Az (európai) munkaerő-piacon való jobb elhelyezkedési lehetőségeken túl javul a képzés minősége, s az eddiginél sokkal szerteágazóbb képzési lehetőségek nyílnak a hallgatók előtt.

 A Bolognai Nyilatkozat legfontosabb céljai a következők:

• könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (pl. egységes oklevélmelléklet bevezetése által),
• két fő, egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek,
• egységes kreditátviteli rendszer kialakítása,
• a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése,
• együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban,
• a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása, az Európai Unióval, Európával kapcsolatos ismeretanyagok megjelenítése az oktatásban.

Még több kérdésedre kaphatsz választ a bolognai folyamattal kapcsolatban, ha kattintasz.

Ha viszont maga az Egységes Európai Oktatási Térség eszménye érdekel, akkor ebben is segítünk.

Mi az, hogy többciklusú képzés? A felsőoktatás gyakorlatilag az egész világon egységesen három, egymásra épülő szakaszból, ciklusból áll:

• alapképzés (3-4 év), ez a korábbi főiskolai szintnek felel meg,
• mesterképzés ( 1-2 év) , ez a korábbi egyetemi szintet jelenti,
• doktori képzés ( 3 év), tudományos fokozat (Ph.D) megszerzésének a lehetősége.

Ehhez a rendszerhez kapcsolódik a felsőfokú szakképzés is, mely ugyan felsőfokú végzettséget nem ad, de az itt teljesített tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe, ha a hallgató folytatni szeretné a tanulmányait.

A diplomáknak kettős funkciójuk van, hiszen tudományos és szakképzettséget is biztosítanak. A nem egyetemi (főiskolai) képzést sikeresen elvégző diákok BA vagy BSc diplomát kapnak, mely főiskolai szintnek felel meg. Az egyetemek és egyetemi szintű intézmények Ma képzéseit elvégezve kaphatod meg az egyetemi szintű diplomád.

Szakképzés

Leérettségiztél és tanácstalan vagy, hogyan tovább? Nem sikerült bejutnod a felsőoktatásba vagy csak nem akarod a diplomás munkanélküliek számát gyarapítani? Személyiségednek megfelelő szakmát szeretnél tanulni? Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) képzések gazdag választéka segít, hogy megtaláld a neked legmegfelelőbb szakmát.

A jegyzékben szereplő szakmák az állam által elismertek és olyan központi programmal és vizsgakövetelménnyel rendelkeznek, amely összhangban van az Európai Unió szakképzésével.

A szakképzés keresőben különböző szempontok szerint kutathatsz a képzések között, az adatbázis hatalmas – és egyre bővül.

Szakképesítés tanulmányi területe az OKJ-szám 3-5. számjegye.
Fő csoportok:

• Oktatás
• Humán tudományok és művészetek
• Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések
• Matematika, számítástechnika és egyéb természettudományos képzések
• Műszaki, ipari és építőipari képzések
• Mezőgazdaság
• Egészségügyi és szociális gondoskodás
• Szolgáltatások

Ha sikerült a szakirányt kiválasztani a következő lépés a legmegfelelőbb szakképző intézet kiválasztása. Hogyan válassz? Ha 22 éves vagy annál fiatalabb vagy érdemes nappali tagozatos képzést választani. Az iskolákban a képzés államilag támogatott, amennyiben az első szakképesítésedet szerzed. Sokszor ugyanazt a szakmát a felsőoktatás valamelyik intézményében is megszerezheted és a középfokú oktatásban is. Mi a különbség a két szint között? A tanulmányok befejeztével ugyanazt a képesítést kapod mind két iskolatípusban. A különbség a jogviszonyban van.

Ha nappali rendű középfokú oktatási intézményben tanulsz tovább OKJ képzésben, akkor megmarad a tanulói jogviszonyod, és így szüleid megkapják a családi pótlékot szakmai tanulmányaid idejére is (23 éves korodig). Ha a szakmát felsőfokú intézményben tanulod, akkor hallgatói jogviszonyt létesítenek veled, amivel nem jár családi pótlék. A diákigazolvány mind a tanulói, mind a hallgatói jogviszony esetében is megillet. Ha 23 éves elmúltál sajnos már nem tanulhatsz nappali szakképzésben, így valamelyik felnőtt képző intézményt kell választanod vagy a középiskolák levelező/esti tagozatát.

Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium; Felvi.hu, oki.hu, uzletibsc.hu