Képződés

Száznál is több külföldi delegáció kereste a választ Helsinkiben, hogy a finn csemeték mitől teljesítenek jobban más országok tanulóinál. Átlageredményeik reál és humán területeken is felülmúlták a többi fejlett országot.

Nem a véletlen műve ez a tény, a kutatás válaszokat adott a világnak. Ez a kutatási téma azért is igen érdekes, mert a finn gyerekek ülnek a legkevesebbet az iskolapadban a fejlett országok közül. Emiatt azt gondolhatnánk, kész csoda ez az egész. Pedig nem is.

A finnek oktatási módszerei egyszerűek: valamit minden diák képes hozzátenni a tanultakhoz, valamint a valamely tárgyból gyengébbnek bizonyuló diák is késztethető együttmáködésre az adott témában. Ez utóbbi megsegítésére plusz tanárokat rendelnek a gyerek mellé, aki külön foglalkozik velük. Merthogy a filozófia másik fontos pillére az, hogy nincsenek elkülönítve a "jó" és a "rossz" tanulók. Nincs emelt szintű matek vagy angol, mindenki mindent együtt tanul, így az ügyesebbek húzzák magukkal a lassabbakat.

Egy másik meglepő tényadat, hogy Finnországban csak hétévesen kezdik az iskolát, mert vallják, hogy az ennél fiatalabb gyerekeknek a játékra van szükségük a tanulás helyett. A magukat hétéves korig kijátszó gyerekek nagyobb tanulási kedvvel ülnek a padba, és a tanítókra így kevesebb gond jut. Nem beszélve a bensőségesebb tanár-diák viszonyról, amely mégjobban megkönnyíti a helyzetet.

A szülők sem ülnek a babérjaikon, hiszen az északi országban egyenesen tradíció, hogy olvasnak a gyerekeknek, vagy hogy jól megvannak a tanárral. Finnországban a tanári szakma igen megbecsült, az oktatás színvonala magas. A politika semmilyen körülmények között nem szivárog be az iskolákba, tartózkodik az előírásoktól is.

Az oktatók szerint a kevesebb több és kifizetődőbb is. A harmonikus fejlődésnek az a kulcsa, hogy a diákokat nem teszik ki extra terhelésnek, éppen ezért a finn órai légkör informális, kellemes légkörű, nyugodt.

Te miket valósítanál meg ezekből Magyarországon? Mi működne egyáltalán?

eduline|lagoLaz/flickr
-e-