1860. augusztus 11. Fontos dátum. A villanyórák atyja, a szabadkőműves sakkzseni, a transzformátor, a villanymérő és a velocipéd megalkotója ugyanis ezen a napon született. Ki is valójában ez az utánozhatatlan zseni? Alább megtudjátok!
Bláthy Ottó Titusz a magyar elektronika hőskorában született. A 19. század végén az iparban és a mindennapi életben is alapvető, mondhatjuk forradalmi változást hozott a villamosenergia rohamosan terjedő alkalmazása. Gőzgépek helyett villanymotorok, petróleumlámpák helyett izzók jelentek meg.
Bláthy már az elemi iskolában is kitűnt számolótehetségével és gyors gondolkodásával, bécsi műegyetemi végzettséggel egyenes út vezetett számára a magyar elektronika "aranycsapatához", azaz a Ganz és Társa Rt.-hez. Munkába állásakor már sorsdöntő kérdés volt, hogy ipari méretekben vajon az egyenáram vagy a váltóáram használata válik uralkodóvá.
Erre aztán a Ganz- művek adtak először választ. Az elektromosság széles körű, nagyobb távolságokra történő gazdaságos továbbítását lehetővé tevő megoldás a budapesti Ganz-gyárban született meg.
A gyár mérnökei: Zipernowsky Károly, Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz kutatásaik, fejlesztéseik eredményeként 1884-ben feltalálták és 1885-ben több lépésben szabadalmaztatták a transzformátort, vagyis a zárt vasmagú, mindkét oldalán párhuzamosan kapcsolt, tetszőleges áttételű indukciós készüléket és az ilyen készüléket felhasználásán alapuló váltakozó áramú energiaelosztó rendszert. A „transzformátor" elnevezést is ők használták először. Ez egyúttal a váltakozó áram térhódítását is jelentette.
Bláthy munkássága alatt több mint félszáz magyar és idegen nyelven írott szakcikket. Többek között a generátorok párhuzamos kapcsolásával kísérletezett. Kísérletének eredményét 1888-ban már a gyakorlatban is alkalmazta a Cerchi-erőmű építésének második szakaszában. A generátorok párhuzamos működése során jelentkező problémák orvoslása után saját maga fejlesztett vízi és gőzturbinákat, amelyek számos európai nagyvárost láttak el energiával a 20. század első évtizedében.
1895-ben megalkotta az első háromfázisú transzformátort, mellyel a magyar erősáramú ipar újabb műszaki és gazdasági fellendülése vette kezdetét. Az olajhűtés jelentőségét a teljesítmény- és feszültséghatár-emelés szempontjából szintén Bláthy ismerte fel, és szerkesztette meg a mind nagyobb teljesítményű olajtranszformátor-típusokat.
A kétkerekűk mellett demonstrálunk, amennyiben a velocipéd fontosságáról ejtünk szót. Ha az ember gyorsan el akarja érni úticélját, és éppen nincs kéznél az autó, akkor bicajra pattan, és uzsgyi neki, mármint a nagyvilágnak. Célunkat elérve nem árt fékeznünk... Hogy ez mióta nem lábbelikoptatós módon működik? Hát mióta van egy Bláthy zsenink. Ha mi nem is, anyáink biztosan örök hálával tartoznak neki.
Bár Bláthyt pályája kezdetétől csalogatták külföldre, mindvégig hű maradt Magyarországhoz és a Ganzhoz. Kötődése nem maradt viszonzatlan, 1933 nyarán, 73 éves korában a működésének félévszázados jubileuma alkalmával nagyszabású ünnepségben részesítette az 1929-től Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. nevet viselő vállalat. Bláthyt Horthy Miklós kormányzó az elektrotechnika fejlesztése terén öt évtizeden át kifejtett értékes és eredményes munkássága elismerésül a II. osztályú Magyar Érdemrendkereszttel tüntette ki, szülővárosa, Tata pedig díszpolgárává avatta.
Az 1939. szeptember 26-án elhunyt tudós nagysága előtti tisztelet a későbbiekben is megmaradt. A róla elnevezett utcák, később iskolák, vagy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1958-ban alapított emlékérme a már életében is sok méltó elismerésben részesült tudós emlékét öregbítik. Találmányairól, szabadalmairól továbbiakat itt olvashatsz.
(zs)