Képződés

"...minden tudományban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is."- hangzott el tudósunk szájából. Kiről is van szó? A feszültségsokszorozás, optikai rács, villanymotor, szódavíz és dinamó-elv köthető nevéhez. Na így már biztos tudod, hogy a ma embere - nálunk legalábbis - Jedlik Ányos.

1800. január 11-én Jedlik Ányos, született Jedlik István néven Szimőn, Komárom megyében földműves szülők gyermekeként. Az elemi iskolát falujában végezte, majd későbbi tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban folytatta. 1817-ben a Szent Benedek-rend növendékei közé lépett, és novíciusként Anianus (magyarosan Ányos) néven az 1818. évet már Pannonhalmán töltötte. Ez életének meghatározó lépése volt. Kezdete nemcsak tudományos pályájának, hanem egyénisége alakulásának, jelleme fejlődésének is.

1822-ben doktori címet szerzett Pesten, matematikákból, fizikából, filozófiából és történelemből doktorált. Majd pappá szentelték, ezt követően Győrben tanított. Harmincas éveit a pozsonyi akadémián töltötte: tanított, szertárat fejlesztett, kísérleteket végzett. 1840 márciusában kezdhette meg egyetemi tanári eloadásait Pesten. Az egyetem épületében, a fizikaszertár közvetlen szomszédságában kapott lakást. Kísérleteiről naponta aprólékos feljegyzéseket készített - ha éjszaka
eszébe jutott egy ötlet, felkelt, átment a szertárba, hogy kipróbálja. A szabadságharc bukása után néhány évig nem tarthatott előadást az egyetemen. Az így felszabadult idejét egyetemi tankönyvének kéziratának rendezgetésére szánta. Közben a Bunsen-elem javításán dolgozott, egyenáramú forgógépet fejlesztett és feltalálta a forgonyt.

Most álljon itt egy kis ismertető a Jedlik-féle találmányokról. Elsőként a villanymotor következzék.

Fiatal tanárként, 1827-től kezdett elektromágnesekkel kísérleteket végezni a győri gimnázium fizikaszertárában. 1829-ben azt vizsgálta, milyen erőhatások lépnek fel árammal átjárt tekercsek között.  Az elektromágneses vonzás (forgatás) törvényszerűségeit vizsgálva felismerte, hogy az elektromágnes mezőjében lévő tekercs jobban kitér, mint egy iránytű, sőt megfelelő áramváltás esetén ez az elfordulás folytonos forgássá is alakítható. Egy olyan készüléket is készített, amelyben egy külső, nagyobb tekercs belsejében helyezett el egy tűcsapágyon feltámasztott másik, belső, kisebb, de vasmagos tekercset. Ha a tekercseket áram járta át, a belső tekercs az áramok irányától függően elfordult, és a keletkezett erők hatására meghatározott helyzetbe állt be. Galvánelemmel táplálva a belső tekercs gyors, folyamatos forgómozgást végzett. Ez volt a "villamdelejes önforgony", az elektromotor őse.

Folytassuk a dinamóval...

A korabelei galvánelemek hiába adtak áramot (8-10 A), előállításuk vesződséges és költséges volt, és az egyre növekvő villamosenergia-igényt nem tudták kielégíteni. Ezért már ezek fejlesztése közben (az 1850-es évek elejétől) Jedlik sokat foglalkozott egy újfajta áramfejlesztő, az acélmágneses egyenáramú generátor tökéletesítésével. A kiindulópont az indukció törvénye volt. Jedlik ismerte fel elsőként, hogy az acélmágnest teljesen el lehet hagynia rendszerből. Gépe nem a mai értelemben vett dinamó volt, hanem kommutátor nélküli unipoláris generátor. Bár Jedlik elsőbbsége vitathatatlan, az
öngerjesztés elve nem lépte át laboratóriumának határait.

A nedű, azaz a víz Jedlik-módra

Szódavíz. 1826-ban szerkesztette meg "apparatus acidularis" nevű berendezését, amellyel mesterséges szénsavas víz volt előállítható. Az apparátust magyarul "savanyúvízi készület"-nek nevezte. Ennek alapján létesült az első szikvízüzem. Jedlik szavaival: "Egyik palaczkban foglaltatik a savanyú vizeknek legegyszerűbbike, mellyben a közönséges vizen, és avval egyesült szénsavon kívül semmi más ásványos rész nem találtatik. Ezen víz nagyobb mértékben bírja magában tartani a szabad szénsavat, mint az, mellyben a szénsavon kívül még többféle savak is felolvadvák; . pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány, még a szénsav nagyobb része el nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy megtöltetett, ki is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csípősségébül."

Jedlik munkássága felejthetetlen az utókor számára. Cikkünk nem tér ki minden egyes apró részletre tudósunk életével és munkásságával kapcsolatban, de aki bővebben szeretne tájékozódni, íme egy oldal, ahol ezt megteheti. Jó kutakodást!

(zs)