Képződés

Rendkívül nagy érdeklődés mellett került megrendezésre 2010. december 10-én az Ódry Színpadon az „Új irányok az oktatásban” című szakmai konferencia. A rendezvény főszervezője az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet volt, együttműködő partnerként intézetünk is vett részt a szervezésben.

A rendezvényen előadást tartott „Új irányok a köz-és felsőoktatásban” címmel Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár is, aki elmondta, hogy azért akar az oktatásvezetés új törvényeket alkotni és nem a meglévőket módosítani, mert azokat oly sokszor módosították már és annyira túlszabályozott a rendszer, hogy szinte kaotikus állapotok alakultak ki, amit nem érdemes stabilizálni. Kifejtette, hogy szükség van egy értékalapú oktatási stratégiára, melynek alapja a rend, biztonság, család és munka és hangsúlyozta, hogy nemzeti konzultációt kezdeményeztek a törvények előkészítése során, amire nem kötelezi törvény a tárcát, s eddig erre nem is volt példa.

Megerősítette, hogy december 30-áig várják a hozzászólásokat a két vitaanyaggal kapcsolatban (kozoktatas.koncepcio@nefmi.gov.hu illetve az eletpalya@nefmi.gov.hu e-mail címre), s jelezte, hogy a döntés-előkészítés során még további két alkalommal lesz mód a véleménynyilvánításra. Utalt az oktatási törvénytervezetek és a pedagóguséletpálya-modell tervezetével kapcsolatosan arra, hogy ezek összhangban vannak, kölcsönös átfedéssel készültek.

Hoffmann Rózsa a közoktatási törvény alapelvei közül kiemelte, s a törvényi szabályozás oktatásfilozófiai alapjának nevezete, hogy a közoktatás nem működhet szolgáltatás alapon, csak közszolgálat lehet. Ebben a feladatban alapvetően a pedagógustársadalomra kell támaszkodni, s az évismétlést említette szimbolikus példaként, amikor a szülő – laikus lévén – nem képes mindig eldönteni, mi a tanuló érdeke. Véleménye szerint az iskolában dolgozni, tanulni kell, – a követelmények olyanok, hogy az átlagos diák, átlagos szorgalommal, legalább elégséges szinten teljesíteni tudja. Hangsúlyosan kifejtette, hogy az oktatáspolitikai szándék a konzervatív (értékőrzés és -továbbadás) és progresszív (kompetenciafejlesztő) értékrendet egyaránt közvetítő nevelést kívánja a középpontba helyezni. A közoktatási törvénytervezetben ezért a nevelés alapvető fontosságú szereppel bír.

Előadásában az államtitkár asszony kitért a különleges bánásmódot igénylő gyermekek problémáira is. Utalt arra, hogy az esélyegyenlőséget nem az szolgálja, ha mindenki ugyanazt kapja, hanem az egyéni bánásmód. Ez a szóhasználat jobban kifejezi a megoldást is, példaként említette a kiscsoportos fejlesztés lehetőségének megteremtését. A kormányzatnak több elképzelése van a leszakadás problematikájának kezelésére, mely prioritást élvez. Megjegyezte, hogy a szülők szociokulturális háttere domináns, de a mai kettészakadt társadalmunkban a különbségek nem etnikai alapon mutatkoznak, bár valóban nagyobb a cigányok között a leszakadó réteg. Az integráció elősegítése érdekében erősíteni kívánják az óvodákat, együttműködve a szociális ágazattal, s szerepel a tervek között a „Híd-program”, mely a 8. osztály elvégzése után (1 éves programként) segítené a lemaradás csökkentését.

Beszédében felhívta a figyelmet arra is, hogy helytelen az esélyegyenlőség és tehetséggondozás elkülönítése. A közoktatási törvény másik prioritása a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek fejlesztése, ami szintén egyéni bánásmódot igényel. Röviden szólt még a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos munkálatokról is. Elmondta, hogy jelenleg inkább a tankönyvek határozzák meg, hogy mit tanítanak egy-egy iskolában, ezért fontos, hogy a NAT legalább minimális mértékben tartalmazza a kötelezően elsajátítandó ismereteket is. Ezzel ki kell egészíteni a dokumentumot. Kerettanterveket is kiadnak, melyek egységessé teszik a követelményrendszert, ugyanakkor 10-15 %-ban lehetőségük lesz az iskoláknak arra, hogy beépítsék szakmai elképzelésüket programjukba. Az érettségi követelmények (mint legerősebb szabályozó eszköz) emelését is tervezi a tárca, utalva arra, hogy a hazai 20%-os elégséges szint az EU-ban 50%.

Az államtitkár előadása végén is hangsúlyozta, hogy nyitott az oktatáspolitikai vezetés az észrevételek, jobbító vélemények befogadására, várják a tervezetekhez a hozzászólásokat.

(Végh Györgyi)