Higgyek? Ne higgyek? Amikor a különböző internetes oldalakon olvasom az ilyen-olyan horoszkópos elemzéseket, s mindegyik mást ír, akkor labilisnak érzem ezt az egészet. Amikor utánajárok a témának, azt olvasom, hogy már időszámításunk előtt is fontos szerepe volt az asztrológiának.
Légyen akár szó egy-egy ember, vagy egy egész nemzet jövőjének megjósolásáról, az asztrológia, mint szociológiai és kulturális jelenség, észlelhető már a korai írásos feljegyzésekből. Az elsők a babiloni, zsidó, sumér és egyiptomi népek voltak, akik csillagokat bambultak-olvastak. Az ókori Egyiptomban egyenesen isteni ajándéknak tekintették a "tudományt". A horoszkóp szó azt jelenti, hogy az idő jele. Ez a leggyakrabban használt asztrológiai táblázat, mely az égitestek pozícióját egy esemény meghatározott pillanatban s helyén rögzíti. A tényezők meghatározásának pontosságától függ a jövendölés pontossága.
A haladó gondolkodók már azidőtájt is megkérdőjelezték az asztrológiát, ennek ellenére a virágzása hosszú volt, még főiskolán is tanították. Jó néhányan kicsit radikálisabban léptek fel ellene, köztük volt Johannes Kepler német csillagász, aki nem értette, hogy jó-e valamire egyáltalán ez az egész. Napjaink asztrofizikusa, Grygar György úgy magyarázza, hogy szilárd rajongótábora van az asztrológiának, főleg művészeti körökben pártolják gyakran, emellett furcsa a kérdés, s hogy egyáltalán válaszolni kell rá.
A tudósok szemszögéből a bolygók azok, amik: égitestek, melyek keringenek a nap körül, s a mi naprendszerünk is kering a többi naprendszerrel együtt. S ez nem határozhatja meg egy ember sorsát. A másik, hogy egy előre elkészített horoszkóppal az egyén szabadságának elvét tagadnánk. A modern kor asztrológusai szerint ezzel szemben a tudományokban már nincs meg a belső és külső valóság közötti megértés lehetősége. De akkor melyik igazság az igazság? Az ókori asztrológia öt bolygóval dolgozott, mert azokat látták szabad szemmel is. A 18. század végétől már nyolc bolygóból számolgattak, melyekhez nem kapcsolódtak történelmi tapasztalatok. Grygar György szerint "Az asztrológia régóta elrettentő példája annak, hogy hová vezethet a tudományos elvek módszereinek elvetése.".
Az asztrológia persze nem maradhatott ki a modern vizsgálatok alól. A bolygók a Földtől való távolságának mérickéléskor megállapították, hogy főként a Merkúr, a Vénusz és a Mars, mint a legközelebb eső égitestek távolsága a Földtől mérve változik. A Marsnál 56 és 400 millió kilométer között. A ránk gyakorolt gravitációs hatás ennek megfelelően változik, ingadozik. Az asztrológusok szerint ez a távolság nem számít, s nem indokolja azt, hogy csak a naprendszerünk bolygóival elemezzenek. A legújabb problémát a csillagjósok számára az újabb és újabb extraszoláris bolygó felfedezése jelenti. Az első ilyet 1995-ben fedezték fel, ma már csaknem 200-at ismerünk, melyek ötször nagyobbak a Földnél. Az asztrológia ezen felfedezésekre nem reagál, így abszolúte kimondható, hogy nem halad a korral.
A hívők szerint a csillagok jeelznek nekünk, de a sorsunkat mi magunk alakítjuk. Először is csak akkor hihetünk egy ilyen elemzésnek, ha profi asztrológus készíti, s ha pontos születési dátum és hely alapján dolgozzák ki. 90%-os a siker, ha ismert a születés pontos helye és perce. Ezzel megtudhatjuk az utat, amerre a csillagok alapján haladnia kellene. Megismerhetjük a veszélyeket, valamint a sikereket és a baleseteket is. Lehetőségeket tár elénk, melyekkel élhetünk, ha akarunk.
A szkeptikusok szerint a horoszkóp az ezotériához tartozik, amely misztikus tanítás, mintsem tényhalmaz. Az ezotériát a világ rejtett titkainak belső megismeréséhez "használják", s nincs különösebb jelentősége. A megegyezések életünkkel onnan származnak, hogy az elemzés készítése közben az elemző szorosabb kapcsolatot alakít ki velünk, és a megszerzett információk alapján tárja fel a "jövőt". Placebohatás is érvényesül, mert az agy hatékony gyógyszernek érzékelheti: megerősíthet elhatározásainkban, segíthet a végső döntésekben, melyeket nem merünk kimondani.
Hiszünk, vagy sem, rajtunk áll. Készpénznek azonban ne vegyünk semmit, a napilapokban olvasható, tömegekre értelmezendő, úgynevezett elemzéseket. Eleve az, hogy elolvassuk, meghatározza egész napunkat. Képzeljük csak el, ha azt írja, hogy ma szörnyű napunk lesz... abból nehéz kikecmeregni...
3. évezred
-e-