Szabadidő

Évente ötmillió kivágott fa, közel 200000 tonna szemétben landoló papír, 17 millió adódollár. Mindezt a telefonkönyv miatt. És mindez a telefonkönyv előállítójának honlapján. Ki érti ezt?

Emlékszem arra az időre, amikor a magyarországi telefonszámok ötről hat számjegyűre híztak. Akkor noteszunkban egy hármassal, vagy egy négyessel kellett kiegészíteni ismerősünk elérhetőségét. A kétezres éveket a húszas, harmincas, vagy hetvenes-láz határozta meg, mostanra pedig a különféle flottás szolgáltató-cseréknek és számmegtartásoknak köszönhetően totálisan összekeveredett az, hogy ki melyik cégnek fizeti a telefonszámláját. A kilencvenes évek elején kiváló gyerekcsínynek tűnt vicces nevű emberek felhívása, valami csípős megjegyzés kagylóba kiáltása, aztán gyors ütemű vonalbontás. Ez volt az úgynevezett „telefonbetyárkodás”. Ma már nem hinném, hogy túl sokan űzik ezt a hercig hobbit. És persze a telefonkönyveket sem sokan emelik le a polcról. Miért is tennék, a szolgáltatók, cégek elérhetőségei megtalálhatók honlapjukon, ha meg szakember, ismerős, barát száma kell, akkor ott vannak a közösségi portálok.

Egy napokban megjelent tanulmány szerint az amerikaiak is igen ritkán használnak már telefonkönyvet. De nemcsak hogy nem használják, ha már átveszik, hamarosan kukába is hajítják azt. Pedig a kiadvány megjelentetéséhez évről évre ötmillió szimpatikus amerikai fát kell kivágni, ráadásul évente 165000 tonna alig használt, vagy ki sem nyitott „White Pages” kerül a szemétbe.

Annak rendje, s módja szerint létre is jött egy online csapat, akik a telefonkönyv betiltásáért harcolnak. Már ötvenezer klikkelő fejezte ki kattintó-szolidaritását. Ez még nem is lenne olyan nagy szám. A facebookon nekünk is lehetőségünk van belépni mindenféle tiltó-, vagy támogató közösségbe bármiféle tényleges elköteleződés nélkül. A meglepő az, hogy a tiltakozást és a kampány videóját közzétette a whitepages.com blogja is, vagyis úgy tűnhet, hogy a vállalat saját magát támadja hátba. A treehugger viszont úgy tudja, az online felület nem ugyanabban a tulajdonban áll, mint a nyomtatott változat, és elképzelhető az is, hogy a még több online keresésre bíztatják a népet azzal, hogy a print-verzió ellen tüntetnek. Pozícióharc a javából.

Hát így mennek a dolgok, ott a tengeren is túl…

-vn-