Vízszintes menü

kritika

Fran Healy - Wreckorder - ...

2010.12.07. kedd 10:10

Mi vihet rá egy zenészt – aki sikeres bandájában lényegében egyedüli dalszerző -, hogy szólólemezt készítsen? Talán az ego. Fran, azaz Francis Healy, a skót Travis frontembere meg letett már annyit az asztalra, hogy saját arcát/nevét lássa egy album elején. Emberünk így negyven felé gondolt egy merészet, és egy tízes dalcsokrot rögzített saját neve alatt, olyan közreműködőkkel, mint Paul McCartney, vagy a New Pornographerses Neko Case. Lényegében megalkotta a hetedik Travis sorlemezt, csupán a felirat más. A cím pedig a wreck (hajótörés) és a recorder tagokból összeálló szójáték.

Serj Tankian: Imperfect ...

2010.11.30. kedd 10:20

Addig csinálod ezt édes fiam, amíg végül senki sem fog szeretni. Mert az még hagyján, hogy elkészítetted a földkerekség legdemagógabb lemezét, az Elect the Dead-et, amiről sajnos csak úgy sütött sajna, hogy mennyire hiányzik Daron Malakian (hasonlóképp a kolléga Scars on Broadway lemezével), most tehát olyan vagy, mint egy kissé kifacsart, félbevágott narancs.

El nem múló varázs

2010.11.26. péntek 13:52

Sylvain Chomet bálványának, a feledhetetlen Jacques Tatinak az 1958-es forgatókönyvét rajzolta át, hogy illékony bűvészmutatványokból emeljen emlékezetes monumentumot a nagy nevettetőnek. Chomet - kezében finom csodaceruzájával - varázslatos filmet készített az elmúló időről, a varázstalanná váló világról és az el nem múló mágia zálogba adásáról.

Nikson: Preachers Go To ...

2010.11.12. péntek 10:49

Punk-rockkal boldogulni nem könnyű. Magyarországon pláne. Vannak azonban módszerek, melyekkel meg lehet fogni a közönséget, a zenehallgatókat. Például ha felöntjük az egészet poppal. Az így kapott könnyed koktél nem üli meg a gyomrot, és nem okoz másnaposságot – egyszerűen jólesik.

Óriás: Példák hullámokra - ...

2010.10.18. hétfő 09:29

Már akkor elmegy az ember kedve a dologtól, mikor leírja így együtt, hogy magyar és rock. Mint valami csomós, cuppogó bödön főzelék, nagy, sűrű átláthatatlan, kétes közeg. Nem kárhoztathatjuk a zeneszeretőt, amiért nem hajlandó elmerülni benne, még akkor is, ha az oda-nem-figyeléssel ki is hagy olyan dolgokat, amiket nem kéne. Így hirtelen két zenekart is mondhatnék (s ezek amúgy is több szálon kapcsolódnak), egyrészt az Isten Háta Mögöttet, másrészt az Óriást.

Dárenpop

2010.10.06. szerda 11:07

Kövezzenek meg a flegmánnézős-lazasérós kult-ítészek, de én nem utálom a Pendulumot. Félreértés ne essék: nem is imádom. De hallgatom, akár hetente többször is.

Kings of Leon: Come Around ...

2010.10.04. hétfő 09:24

Nehéz a szív. És persze nem kéne itt részletezni az előtörténetet, hogy milyen bitangjó volt az első két lemez, ami megteremtette a Kings of Leon-stílt, ezt az egyedi, kissé melankolikus, kissé karcos valamit, ami olyan, mintha favágók és vaskohó-munkások játszanának Mendelssohnt teljes átéléssel. ("I'm looking forward to your letters", ahogy Craig Ferguson mondja hasonló szitukban)

Klaxons: Surfing the Void ...

2010.08.22. vasárnap 12:10

Mikor a Klaxons berobbant (nem a közhely kedvéért, tényleg robbanásszerűen vették át az irányítást az angolszász poprockban egy időre), méghozzá nem is oly rég, még a leginkább azzal voltunk elfoglalva, hogy most akkor van is olyan, hogy new rave, vagy ez csak valami média által generált újabb divathülyeség és nemlétező skatulya.

Kritika – Legion (2010)

2010.07.23. péntek 11:47 kelemenmarc

Rendező: Scott Charles Stewart.

Szereplők: Paul Bettany, Lucas Black, Adrianne Palicki, Jon Tenney, Willa Holland, Kate Walsh, Tyrese Gibson, Kevin Durand, Charles S. Dutton, Dennis Quaid és Jeanette Miller.

Flamand-reál kocsmakörök

2010.07.23. péntek 11:39

A Szarul állnak a dolgok című belga-holland film egy szeretetteljes, drámai felhangú, harsány humorú, őszinte múltidéző életkép a Strobbe családról, Flandriáról, a kerékpárokról, a kitartásról és a férfivá érésről. Meg egy kicsit Roy Orbisonról.

Tartalom átvétel
Instar Interactive