Az egyik mai napig kedvenc mesém a Micimackó. Jól kitalált történet, aranyos szereplőkkel, akiket emberi tulajdonságokkal ruháztak fel. Ott van például Micimackó, aki állandóan gondolkodik, amit még ki is hangsúlyoz. Sokszor példát vehetnénk róla. Gondoljuk át mi is dolgainkat! Ha állásinterjú előtt állunk, akkor még inkább.
A legkeményebb erőfeszíteseid ellenére is, néha citromokat kapsz az élettől. Ebben az esetben két dolgot tehetsz. Vághatsz hozzá savanyú arcot, vagy csinálhatsz belőle limonádét. Mi az utóbbit választjuk. Hát te?
Gondolkodom, tehát vagyok - mondta egykor volt Descartes urunk. A filozófia nagymestere után szabadon, mi is hasonló gondolatokkal élhetünk, és válhatunk egyre inkább "valakibbé". Ehhez mindössze agysejtjeinket kell mozgásban tartanunk. És hogy hogyan?